Görbeháza története

Görbeháza eredeti nevén Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L-alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.

A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei - hát nevezetű birtokok, melyeket egyébként is kiosztásra szántak, Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak. A megnevezett területen a szántóföld 2088 kh; a legelő pedig 1248 kh, tett ki. ezt osztották ki az új település létrehozására vállalkozó 197 polgári egyén között, akiknek egyenként 3 kh. szántó és 2 kh. legelő jutott. Ezen túl a várható gyarapodással is számolva, 303 telepes család részére egyenként 600 négyszögöles házhelyet is kimértek. Községi célokra (egyház, temető) 90 kh-t, vitézi telkek kialakítására pedig 130 kh. földet tartalékoltak. A mesterségesen létrehozott társadalmi megosztás az 1960-as években a termelőszövetkezet szervezésével számolódott fel.

A falu 1925-29 között épült fel, melyhez az építők állami hiteleket kaptak. Önálló községgé azonban csak 1939-ben vált. Lakóinak száma 1945-ben 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel nagyközségi rangot is elérte. Az 1945-ös földosztás során a rivális Polgárral megharcolva, a káptalani birtokból a település határa további 7000 kh-al még kiegészült.

Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt. A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek. A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják. A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe. A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.

Az utóbbi évek fejlesztései

A község Debrecen és Miskolc között, félúton helyezkedik el, a települést 3 km. hosszban átszelő 35-ös számú országos főút mellett. A településről pár percnyi utazással, a 35-ös számú főútról érhetők el az M3 és M35 autópályák. A helységből Hajdúnánás felé is országos közút ágazik el, így Nyíregyháza is annyi idő alatt elérhető, mint Miskolc és Debrecen. A 12 km-re található polgári vasútállomás biztosítja a kapcsolatot az ország vasúthálózatával.

A községnek megközelítően 2.451 lakosa van, ide számítva a 11 km-re lévő Bagota lakott külterületi település 73 lakóját is. A községet bár 1926-ban alapították, de ez nem látható az épületállományon. Új építésű lakóházak vannak, csupán 10-15 tájjellegű régebbi épület maradt meg.

Az 1999. évi új bekötésekkel együtt 550 crossbár rendszerű telefonvonal szolgálja a község lakosságát, de a műholdas rendszerű lefedettség miatt számottevő a mobil telefonok száma is.

Az ivóvízvezetékekkel, gázvezetékekkel való ellátottság minden utcában megvan, kivéve a gáz esetében Bagotát. Földút nincs. A főgyűjtő utak aszfaltutak, a mellékutcák szintén aszfaltozottak, vagy salakutak. Az intézményes szemétszállítás megoldott. Az utóbbi évek fejlesztéseként tornacsarnok, víztisztító-mű, 3 km hosszúságú kerékpárút, továbbá a település nagyobb részét lefedő szennyvízhálózat és szennyvíztisztító-telep létesült.

1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége is kiaknázatlan.

A rendszerváltás előtti időszakban a helyi termelőszövetkezet és a 20 km-re lévő Tiszai Vegyi Kombinát foglalkoztatta a munkaképes lakosságot. A termelőszövetkezetben tapaszkészítő, akkumulátor készítő melléküzemágak is voltak. Ezek megszűntek, mint foglalkoztatási lehetőségek, az országosan ismert okok miatt.

Jelenleg is üresen áll a településen a volt MOMÁL Gumiipari szövetkezet 500 m2-es üzemcsarnoka és a volt Agrár Szövetkezet 1200 m2-es üzemi épülete. Ezekhez az épületekhez minden előírásnak megfelelő szociális és kiszolgáló helyiségek is tartoznak. A községben 300 fő a szabad munkaerő létszáma, a munkanélküliség meghaladja az országos átlagot.

A lakosság elsősorban mezőgazdasági tevékenységből tartja fenn magát a kárpótlás és a nevesítés utáni földeken, mely földek kevés aranykorona értékűek. A község mezőgazdasági jellegéből eredően a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozására épülő élelmiszeripar betelepülése lenne kívánatos, de mindezek mellett bármilyen munkahelyteremtő célzatú ipari tevékenység befogadására nyitott a község. Lehetőség van a falusi turizmus kiépítésére, a Bagotánál kezdődő és a község közigazgatási területén is lévő Hortobágyi Nemzeti Park miatt idegenforgalmi tevékenység beindítására is.

A Községi Önkormányzat tevékeny szerepet kíván vállalni abban, hogy a lehetőség szerinti befektetések gyorsan és mielőbb megvalósuljanak.

AVM Matrica - fal- és autómatricák, egyedi pólók

lap tetejére