MAGYARVISTA BEMUTATÁSA
Magyarvista Kalotaszeg egyik legrégibb települése. Egyes feltételezések szerint maga a falu már az 1100-as évek derekán létezhetett. Ezt bizonyítja az 1280 körül épült román stílusú temploma, mely az első tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült. Vistát a legkorábban az 1229-es okiratban olvashatjuk, majd 1291-ben villa Vysta, 1333-ban Vista, 1437-ben Wystha és 1444-ben Vystha formában jelentkezik.
Vista egyébként szláv eredetű szó, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad fele, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.
Vista falu templomával együtt már 1291-ben püspöki birtok, melynek papja Monoszló nemzetségéből származó Péter, aki feltehetőleg a templomot is építette A templom védőszentjéről egy 1395. évi oklevél értesít (László plébános). Ugyanennek a plébánosnak IX. Bonifác 1395-ben benefíciumot engedélyez. Ebben is megjelöli, hogy ő a Vistai Szent Péter templom papja.
A templom eredeti részei román koriak a XIII. század második feléből. Ezek: a négyszögű szentély alaprajza, a félköríves diadalív, a befalazott sekrestyetartó, a nyugati félköríves kapu és a nyugati homlokzaton a rozettás körablak. A templomot többször is tatarozták, bővítették. A templomhajó bordás boltozatjának zárókövén az 1498-as feljavítás dátuma olvasható, a templom nyugati része pedig az 1600-as évek elején nyerhetett új formát. A falu református egyházáról írásos emlékek 1580-ból származnak.
A vistai templomon már az 1600-as évek végén is híres mesterek dolgoztak. Gyalui Asztalos János 1699-ben a templom nyugati karzatát, a legények karzatát készítette el, mely mind a mai napig áll.
A következő században Umling Lőrinc kolozsvári szász mester és fiai dolgoztak. Ők készítették el a déli bejárati ajtót 1765-ben, azután az úrasztalát, szószéket, padokat és a festett kazettás mennyezetet. Munkájuk körülbelül 12-15 évig tartott. Ma is megtekinthető. A templom bútorzata közül a Mózes széket említenénk még meg, amely egyes kutatások és feltételezések szerint az 1400-as évek végén készült és Kalotaszegen egyedülálló faragott-festett díszítésével.
A harangláb 1760-ban készült. (Vannak idős vistai emberek, akik a nagyszüleiktől és dédszüleiktől hallottak alapján azt mesélték el, hogy valamikor régen létezett egy erdő a Kotyoron (egy domb), melyet letaroltak és annak fáiból gerendákat faragtak, melyből megépítették a haranglábat 1760 körül.) Eredetileg fazsindellyel volt fedve, nagy harangja 1784-ből való. Egy bizonyos Geréb László püspök adományozta a vistai gyülekezetnek, rajta „IHUS NAR” (Názáreti Jézus) felirat olvasható.
Csodálatos, de sem a szájhagyomány, sem más írásos emlékek nem említik azt, hogy a magyarvistai református templom belső falain valamikor is Jézus csodáit és szentek életét megelevenítő freskók lettek volna. 1913-ban a MOB (Műemlékvédő Országos Bizottság – Magyarország) páratlan falképet tárt fel körülbelül még a katolikus korból (1580 előtti). Ezeknek egy részlete mai napig is látható a déli falon az 1985-ös feltárás révén.
Magyarvista lakói, mint minden kalotaszegi ember kezdetben földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Azonban az 1870-es évek körül a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésekor nagy részben megváltozott a falu foglalkozásának arculata. A Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésénél nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek „ellopták” a mesterséget.
A vistai lakók egy része felismerve a vistai határ természeti adottságait, először mészégetéssel foglalkozott, (szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította Kolozsvárra az égetett meszet) később pedig bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző házak, paloták díszítésére (a budapesti Országház egy részének feljavítása is vistai kőből és vistai mesterek által készült).
Magyarvista ma a nádasmenti cifra Kalotaszeg egyik települése (a legcifrább), érdemes meglátogatni és megismerni – az idősek 95%-a ma is ezt a cifra népviseletet viseli.
Magyarvista lakossága körülbelül 800 lélek. 95% református, de van egynéhány adventista és ortodox is – akik szintén magyarul beszélnek. Mai napig a fő foglalkozás Magyarvistán a kőfaragás. Nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kőfaragó mesterek, mellette másik fő foglakozása a vistai embereknek, főleg az asszonyoknak, a gyöngyfűzés, mely kézimunkákat a japán és koreai gyárak kereskedőivel szemben egész Európában értékesítenek. Vannak némelyek azonban, akik az ősrégi foglakozást, a mezőgazdaságot és az állattenyésztést folytatják.
Magyarvista bemutatását követően úgy gondolom, hogy nekünk görbeházi embereknek nagy öröm és megtiszteltetés, hogy olyan településsel léphettünk testvértelepülési kapcsolatba, amely fontos célnak tekinti a régi kultúra felelevenítését, a hagyományok megőrzését, és a közösségi összefogást. Külön öröm számunkra, hogy híres kőfaragóikra ezután már mi is büszkék lehetünk. Nagy öröm számunkra is, hogy testvértelepülésünk népviselete világviszonylatban is híres, s hogy a vistai asszonyok a gyöngyfűzés népi művészei.